A betegséget csontsűrűség-méréssel, oszteodenzitometriás méréssel szokták diagnosztizálni. A mérés során az oszteoporotikus törésnek leginkább kitett helyeken - combnyakon, ágyéki csigolyákon, csuklón - mérik a csont tömegét. A módszer lényege, hogy minél nagyobb tömegű a csont, annál jobban elnyeli a sugárzást, a ritkább, kis tömegű csont kevesebb energiát nyel el. Az optimális csonttömeget statisztikai módszerekkel határozzák meg, az ettől való eltérés a csonttörés kockázatával arányos.
Röntgenvizsgálat: Egyszerű gerincröntgen vizsgálattal is jól felismerhetők a csigolyák kompressziós törései, aminek következtében egyes csigolyák ék alakúvá válnak, a hát görbületei fokozódnak. Kellően képzett szakember egyszerű felvételen is meglátja a csontritkulás jeleit.Laboratóriumi, vér- és vizelet-vizsgálatokat főként a csontanyagcsere-betegségek elkülönítő diagnózisában alkalmazzák a másodlagos csontritkulások kizárására.A kezelés eredményességét a szérum oszteokalcin szintjének mérésével ellenőrzik, mivel ez a csontképzés sebességéről ad felvilágosítást.
Kezelés
Gyógyszeres kezelés:
A klinikai vizsgálatok szerint a csontok tömegének javításában hasznosak lehetnek a flavonoidok és biszfoszfonátok is. Ez utóbbiak, illetve egyre korszerűbb, módosított származékaik gátolják a csontok lebontását végző osteoklaszt sejtek működését, csökkentik a csonttörések kockázatát.A szelektív ösztrogén-receptor modulátorok (serm) alkalmazása azon alapul, hogy a csontokra és a lipid-anyagcserére is úgy hatnak, mint az ösztrogének, az emlőkben és a méh szövetében lévő ösztrogén-receptorokra azonban nincsenek hatással. Ezért van nevükben a szelektív jelző.Mivel a csont lebomlását (az oszteoklasztokat) az ösztrogének gátolják és a csontfelépülést (az oszteoblasztokat) a progeszteron serkenti, fontos a női cikluszavarok és a női változókor hormonokkal történő gondozása. Ismeretes, hogy az ösztrogénhiány-pótlása megállítja, illetve lassítja a változókori csontvesztést. A változókori hormonpótlást azonban az oszteoporózis kezelésére a szív- és érrendszeri betegségek megnövekedő kockázata, és az emlőrák előfordulási kockázatát enyhén növelő hatása miatt nem javasolják.Szükség lehet a hasnyálmirigyben termelődő kalcitonin adagolására is, amely egy pajzsmirigyhormonon keresztül a csontbontó sejtek működésének gátlása révén kalcium-anyagcserét befolyásolja. Sajnos a kalcitonin viszonylag gyorsan (2-3 év alatt) elveszíti hatékonyságát, ezért csak indokolt esetben szabad alkalmazni.Fizikoterápia: A kezelések között központi szerepe van a mozgásterápiának, amivel csonttömeg-vesztést mérsékelhetjük. A rendszeres, az életkornak és egészségi állapotnak megfelelő testmozgás nem veszélyezteti a csontokat, viszont javítja az általános erőnlétet és a közérzetet. A mozgásterápia csökkenti a fájdalmat, megelőzi vagy helyreállítja a gerinc formájának kóros megváltozását, javítja a tartást, sőt az egyensúlyérzéket is. A hatékonyság kulcsa a rendszeresség.A fájdalom, izomfájdalmak enyhítésére elektromos kezelést, jégpakolást, masszázst alkalmaznak.Vitamin- és nyomelem-pótlás:A szervezet napi kalciumszükséglete a különböző életkorokban eltérő. Átlagosan legalább 500-600 mg naponta, bizonyos állapotok (várandósság, szoptatás, eredendően kicsi csonttömeg, stb.) esetében azonban többre, 1000-1500 mg-ra is szükség van. A kalciumdús ételeket ajánlatos a déli, délutáni és esti étkezéssel elfogyasztani, a kalciumpótlást is lefekvés előtt bevenni, mert a csontátépülés napi ritmusa miatt az este elfogyasztott kalcium sokkal jobban hasznosul.Az ajánlottnál lényegesen nagyobb és tartós kalciumbevitel vesekőképződést eredményezhet, továbbá más ásványi anyagok felszívódását is megzavarhatja. A csontritkulás gyógyításához napi 1,5 gramm kalcium, 600 mg magnézium, 25-50 mg mangán bevitele javasolt.A szervezet kiegyensúlyozott kalciumháztartásához és csont-anyagcseréjéhez fontos ásványi anyagok a fluorid, a magnézium, a réz, a mangán, a stroncium is.A D-vitamin az aktív kalciumfelszíváshoz szükséges. Ha nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségben, a kalciumpótlás kevésbé hatékony. Az oszteoporózis megelőzéséhez D-vitaminból napi 200-400 nemzetközi egység (NE), 25-50 mg fogyasztása ajánlott. Biológiailag főként a D3-vitamint tekintik hatékonynak.A B6-vitamin szintén szükséges az egészséges csont- és porcállomány megőrzéséhez, a törések gyors gyógyulásához.A C-vitamin hiánya a csontok kollagén állományát károsítja, C-vitaminból napi 500 mg felvétele javasolt.A csontanyagcseréhez nélkülözhetetlen még a K-vitamin és a folsav.A foszfor fontos építőköve a csontoknak. Túlzott mennyiségben akadályozza a kalcium beépülését a csontokba. A modern ember táplálkozásában inkább a túl sok foszfor bevitelének veszélye áll fönn, kerülendők: szénsavas üdítők, ömlesztett sajtok, belsőségek, foszfátokat tartalmazó élelmiszerek.A táplálkozáson belül lényegében három dologra kell odafigyelni: a megfelelő kalcium- és D-vitamin ellátásra, valamint az optimális testsúly elérésére és megtartására.
Kórlefolyás
Egyénenként rendkívül változó a betegség lefolyása. Szerencsés a helyzet abban az esetben, ha a változókor gondozása minél előbb, már a vérzési rendellenességek megjelenésével egy időben elkezdődik. Ilyenkor ugyanis jelentős csontvesztéssel csak nagyon idős korban lehet számolni, így a csontvesztés üteme az életkilátásokat és az életminőséget kevésbé veszélyezteti. Az előrehaladottabb életkorban, súlyos csontritkulás miatt bekövetkező csonttörések azonban mindig életveszélyesek. Ilyenkor a combnyaktörések halálozási aránya meghaladja az 50%-ot. A halál közvetlen oka általában a hosszas ágyhoz kötöttség miatt bekövetkező tromboembólia, felfekvés, tüdőgyulladás, szepszis.
Megelőzés
A maximális csonttömegét az ember életének 35. évére éri el. Fontos, hogy ekkor a csontok a lehető legnagyobb tömegűek legyenek, ezért az elsődleges megelőzés már gyermekkorban megkezdődik. Megfelelő táplálkozással és testmozgással, fizikai aktivitással el kell érni azt a csúcs-csonttömeget, amiből később mindenki elkerülhetetlenül veszíteni fog. A mozgás azért elengedhetetlen, mert a csontokra ható állandó, váltakozó terhelés hatására a csontképzés fokozódik. A megelőzésben fontos az egészséges kalciumfogyasztás, megfelelő D-vitamin-felvétel, a dohányzás mellőzése, a mérsékelt koffein- és alkoholfogyasztás, a rendszeres testmozgás.
A másodlagos megelőzésbe tartozik a veszélyeztető tényezők korai felismerése és a korai kezelés elkezdése, a nőknél a változókori csontritkulás kezelése.A harmadlagos megelőzés lényegében már a betegség folyamatának lassítását jelenti: ide tartozik a megfelelő kezelési módok alkalmazása, az életmód megváltoztatása.A csonttörések bekövetkeztekor a betegség már kialakult, a csonttömeget nem lehet visszaállítani, a cél a további csonttömeg-vesztés megakadályozása. A hatékony oszteoporózis-ellenes terápia legfeljebb 5 %-kal tudja növelni a teljes csonttömeget.
