Demencia – időskori szellemi leépülés - Villa Rosa Idősek Otthona segítséget kínál

Az idős emberek között gyakori betegség a demencia, a hozzátartozók sokszor nem rendelkeznek elég ismerettel ezen állapotok hátterével, kialakulásával, kezelési lehetőségeivel kapcsolatban, és bizonytalanok abban is, hogy hogyan próbáljanak meg megfelelő életkörülményeket teremteni a demenciával küzdő hozzátartozójuknak. Cikkünkben ezekre a kérdésekre próbálunk meg választ adni.

Mi is az a demencia?

Lényegében a szellemi leépülés egyes fajtáit hívják orvosi szaknyelven demenciának. Kicsit bővebben arról van szó, hogy a demenciával küzdő betegek rövidebb vagy hosszabb idő alatt elveszítik az élet során megtanult azon ismereteket és jártasságokat, amelyekre a hétköznapok során nagy szükségük lenne. A demencia súlyosabb formái nagymértékben akadályozzák, vagy egyenesen lehetetlenné teszik a megszokott életvitelt.

A demenciát gyakran összekeverik a szellemi fejlődés átlagosnál lassabb ütemével és a gyengeelméjűséggel. Ezekkel ellentétben a demencia a már meglévő képességek elveszítését jelenti.

Mik a demencia tünetei?

A demencia legtöbbször lassan (jellemzően több év alatt) alakul ki, ezért a kezdeti jeleket nem könnyű észrevenni. A betegség egyik korai jele a gyengülő rövidtávú memória. Az állapot előrehaladtával a betegeknél egyre többször fordul elő, hogy nem tudnak tájékozódni az időben (például azt gondolhatják, hogy 20 évvel kevesebbet írunk, mint valójában), vagy nem ismerik fel szeretteiket, az egyébként ismerős helyeket és tárgyakat.

A demencia hangulati ingadozásokkal, alvásproblémákkal és akár személyiségváltozással is járhat, egyes személyiségvonások akár ijesztő mértékben, megszállottságig is felerősödhetnek.

A demenciával küzdő betegek egy része próbálja leplezni állapotát, és elkerüli azokat a helyzeteket, amik nehézséget okoznak neki (például kerülik a társaságot, a pénzügyek intézését, az addig olyannyira kedvelt szabadidős tevékenységeiket). A betegeknél súlyos lelki problémákat okozhat az értéktelenség érzése, hogy nehézséget okoz nekik számos olyan hétköznapi feladat elvégzése, ami addig természetesen és könnyedén ment nekik.

A demencia súlyosabb formáiban nem ritka a kifejezetten zavarkeltő viselkedés. A rövidtávú memória drasztikus leromlása miatt a betegek nem emlékeznek arra, mit csináltak néhány perce, vagy mit mondtak nekik, emiatt különösen zavarttá, idegessé is válhatnak, így előfordulhat, hogy kiabálnak, rombolnak, vagy „elindulnak világgá”. Ezzel pedig egyaránt veszélyeztethetik önmagukat és környezetüket. A demencia legsúlyosabb állapotaiban a betegek már nem értik a beszélgetéseket, és elveszíthetik a beszéd képességét. Ebben az állapotban teljesen kiszolgáltatottá válnak a környezetüknek, teljes mértékben képtelenek ellátni önmagukat. A demencia nagy terheket ró az idős betegek hozzátartozóira is. A betegség kialakulása és előrehaladása betegenként is változhat.

Miért alakul ki a demencia?

Annak ellenére, hogy a betegség kialakulásának többféle oka lehet, mégis minden esetben az idegrendszer alapegységeinek, az idegsejteknek a hibás működéséből (legyen az akár az idegsejtek elpusztulása vagy a közöttük lévő összeköttetések meghibásodása) fakad a demencia. A kiváltó okok közül a leggyakoribb az Alzheimer-kór, a demenciával küzdők több mint a felénél emiatt alakul ki a betegség. Emellett más idegrendszeri betegségek, érrendszeri problémák, agydaganatok, pajzsmirigy problémák, máj- és vesebetegségek, alkoholizmus és vitaminhiány is okozhatja a demencia kialakulását.

A demencia természetes velejárója az öregségnek?

Annak ellenére, hogy a demencia rendkívül gyakori időskorban, mégsem tekinthető normálisnak a megjelenése (hiszen sokféle betegség állhat kialakulásának a hátterében). És persze nem téveszthető össze az idősek csekélyebb mérték memóriaromlásával, ami nem romlik tovább és nem akadályozza a hétköznapok életvitelét.

Abban viszont van igazság, hogy jellemzően az idősebb emberek betegsége a demencia. Felmérések szerint a 65 évnél idősebb korosztály egytizedét érinti a betegség.

A demencia felismerése és kiváltó okának meghatározása

A demencia felismerése legtöbbször nem okoz problémát a hozzátartozóknak. Az orvosok általában egy rövid, egyszerű kérdésekből álló teszttel tudják diagnosztizálni a betegséget. A demencia mértékét és előrehaladottságát pedig egy alaposabb, átfogóbb vizsgálattal egyértelműsítik.

A demencia kiváltó okait korántsem annyira egyszerű meghatározni, mint diagnosztizálni a betegséget, hiszen számtalan oka lehet. Az orvosok (leginkább a neurológusok és a pszichiáterek területe a demencia) igyekeznek feltérképezni, hogy a betegnek lehet-e olyan egészségügyi problémája, ami kiválthatta vagy súlyosbíthatta a demenciát. Az ilyen betegségek között lehet például az alkoholizmus, a pajzsmirigybetegségek, egyes fertőzéses betegségek, agyvérzés, agydaganat, vagy a depresszió. A CT vagy MRI felvételek készítése is segíthet a demencia kiváltó okának feltérképezésében, ezekkel a vizsgálatokkal kimutatható például a leggyakoribb ok, az Alzheimer-kór megléte.

Van-e esély a gyógyulásra? Lehet-e kezelni a demenciát?

A demencia leggyakrabban egy nem visszafordítható, lassan romló állapot, azonban az esetek kisebb részében visszafordítható betegség áll a hátterében, és ekkor annak kezelésével a demencia mértéke is csökkenhet, vagy akár meg is szűnhet a demens állapot! Azonban sajnos ez a gyógyítható demencia a ritkább. Vannak olyan gyógyszerek, amelyek mellékhatása az, hogy súlyosbítja a demenciával küzdő beteg állapotát, ezen gyógyszerek mellőzésével sokszor javul a betegek állapota.

A demencia kezelésére vannak gyógyszerek, amik javíthatnak a demencia mértékén, azonban ezek sem tudják megállítani a szellemi leépülés folyamatát.

Milyen segítséget igényelnek a demenciával küzdő betegek?

A gyógyszerek segíthetnek ugyan a demens betegek állapotán, de mégsem állítják meg a leépülést. A demencia tipikusan az a betegség, ahol a hozzátartozók, amíg bírják erővel, sokat segíthetnek idős hozzátartozóik állapotán. A hozzátartozók eldönthetik, hogy van-e elég energiájuk és lehetőségük arra, hogy megteremtsék annak feltételeit, hogy beteg szerettük a saját otthonában maradjon, és mégis minden szükséges ellátást megkapjon, és biztonságban legyen. Vagy pedig egy olyan idősotthonhoz forduljanak, amely speciálisan a demens betegek ellátására szakosodott (Gyöngyösi Idősotthon). Akármelyik verzió mellett is döntenek, az alábbi szempontokat érdemes figyelembe venni:

  • Biztonság: A demencia sok veszélyt rejthet magában. A betegek a betegség jellegéből fakadóan akaratlanul kárt okozhatnak maguknak, például megégethetik magukat, ha elfelejtik, hogy korábban bekapcsolták a sütőt, vagy előfordulhat az is, hogy elindulnak otthonról, de aztán nem találnak haza. A hasonló esetek elkerülése érdekében nagyon fontos egy biztonságos környezet kialakítása, ha az állandó felügyeletet nem is tudják mindig megoldani a hozzátartozók, fontos, hogy gyakran ránézzen valaki az idős nénire vagy bácsira. Emellett érdemes a demenciával küzdő beteg állapotához mérten az esetleg veszélyt okozó tárgyakat elzárni.
  • Rendszeresség: a demens betegek számára nagyon fontos a rendszeresség. Érdemes mindig a nap azonos időpontjaira időzíteni az étkezést, tisztálkodást. Emellett fontos, hogy segítsük a betegeket abban, hogy kedvelt szabadidős tevékenységeiket továbbra is űzhessék, még akkor is, ha ehhez segítségre, vagy a tevékenység leegyszerűsítésére van szükségük. Például, ha egész életében szeretett kirándulni egy demenciával küzdő beteg, most viszont félő, hogy nem találna haza, akkor gondoskodjunk róla, hogy kísérővel lehetősége legyen sétákat tenni.
  • Nyugodt környezet: A demencia sokszor súlyos pszichés problémákat is okoz. Az idős betegekben megjelenik az értéktelenség és a „valami nem stimmel velem” érzése. A nyugodt, de mégsem ingerszegény környezet segítheti a lelki problémák feldolgozását.
  • Kreatív elfoglaltságok: Ha a demenciával küzdő beteg állapotához mérten gondoskodunk a kreatív szabadidős programokról, akkor azzal lassíthatjuk a szellemi leépülést. Ilyen elfoglaltság lehet az olvasás (vagy felolvasás), és az egyszerűbb kézműves tevékenységek.
  • Társas kapcsolatok: A demens betegnek különösen nehéz a társas kapcsolatok fenntartása, sok problémát okozhat, Mikor a demencia súlyosabb állapotaiban nem emlékeznek arra, mit mondott a másik fél, vagy éppen ők mondják el többször egymás után ugyanazt. A betegek állapotát szem előtt tartva fontos gondoskodni arról, hogy ne szigetelődjenek el teljesen a külvilágtól, nekik is szükségük van emberi kapcsolatokra, és szeretnek beszélgetni, még akkor is, ha a beszélgetés közben nem az információ áramlás akadálytalansága a legfontosabb, hanem az emberi társaság és az együttlét öröme.

Mire figyeljen oda az, aki demenciával küzdő hozzátartozóját ápolja?

A hozzátartozók sokszor munka és gyermeknevelés mellett vállalják demens hozzátartozóik gondozását, ami nagy terheket ró rájuk. Sokszor úgy érezhetik, hogy nem tudnak megfelelően eleget tenni a feladataiknak, és nagyon kevés - vagy semennyi - energiájuk marad saját magukra. Fontos, hogy próbálják meg ne magukat hibáztatni és tudják hogy nagy érték, amit tesznek, akkor is, ha sokszor nem látják az eredményét. Bármennyire is nehéz, próbáljon meg minden nap kevés időt saját magára is fordítani, beszélgessen szeretteivel, barátaival, szánjon kis időt a hobbijára, és ha szüksége van segítségre, akkor kérjen bátran.